Kellett egy pofon az IT-szakmának?

Hiába csökkent a kereslet az informatikusok iránt, hosszú távon igény van a munkájukra, ezért tíz év múlva is az informatikus lesz az egyik legjobban fizetett szakma. Ugyanakkor elengedhetetlen a folyamatos tanulás, továbbképzés, mert olyan gyorsan fejlődik a piac, hogy a lusták lemaradnak – mondja Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora, akivel az október végén induló VIII. Országos IT Megmérettetés kapcsán beszélgettünk. 

IT-igazgatóktól hallottuk, hogy a generatív mesterséges intelligencia használatával negyedével nőtt a programozás hatékonysága. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik programozóra nincs szükség? Vége az aranykornak?

Az elmúlt időszakban valóban akkora szükség volt programozókra, hogy már egy junior is olyan igényeket támasztott, amelyeket egy átlag magyar cég nem tudott kitermelni. Most konszolidálódott a piac, és kellett már ez a pofon az IT-szektornak, hogy az informatikusok kicsit felébredjenek és visszaszálljanak a földre.

Mit okoz az oktatásban a mesterséges intelligencia elterjedése? Újra kell gondolni az informatikai képzést, azért, hogy az egyetem versenyképes tudást kínáljon a hallgatóknak?

A felsőoktatásnak van egy alapozó része, az absztrakciós gondolkodás képességének tanítása, azért, hogy a hallgató tudja tágabban értelmezni a feladatokat, kérdéseket. Ahhoz, hogy időtálló legyen egy képzés, szükség van a megfelelő alapismeretek megszerzésére. És ebbe nemcsak a matematika, a fizika, vagy éppen az algoritmuselmélet tartozik bele, hanem például a problémamegoldó képesség is. Az egyetemi alapképzéssel kapcsolatban tehát nem azt kell átgondolni, hogy mit tanítunk, azt viszont sokkal inkább, hogy hogyan. Világosan látszik, hogy csökken a frontális oktatás súlya, amikor a professzor kilencven percen keresztül magyaráz az előadóban. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs létjogosultsága, de nem mindenhol. A mostani egyetemisták figyelmét másképp lehet fenntartani, mint a korábbi korosztályokét. Úgy tudom például illusztrálni a mesterséges intelligencia és az 5G képességeit, hogy készítek egy pingpongozó robotot. Ezzel fel tudom kelteni az érdeklődésüket.

Mennyire kell kiszolgálnia a felsőoktatásnak a változó igényeket?

Bár sokan kétségbe vonják, azt gondolom, hogy a felsőoktatás a szolgáltató szektorhoz tartozik, és ezért adaptálódnia kell, ahogy változik a piac. Nem teheti meg az egyetem, hogy nem veszi figyelembe a piaci gondolkodás gyors változását. Ezt a változást be kell hozni a felsőoktatás mindennapjaiba. Azt látom, hogy erre az egyetemek zöme nem készült fel. A BME-n nem ötévente, hanem évente kell hozzányúlni az informatikusképzéshez. Sőt, az MI segítségével előre kell tekintenünk, hogy milyen igények várhatóak a cégek részéről és ahhoz alkalmazkodni, arra készíteni fel a hallgatókat. Ha a felsőoktatás nem fordít arra időt, hogy együtt mozogjon a technológiai fejlődéssel, akkor nem marad versenyképes. Ezért indítunk a többi egyetemmel együtt mesterséges intelligencia mesterszakot, és már alapszak indításáról is beszélgetünk, hiszen külföldön van már ilyen. Emellett az összes kurzusunkat kinyitjuk mikrotanúsítványok formájában. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az egyetemre beiratkozott hallgatók, hanem bárki elvégezheti egy-egy kurzusunkat, ha csak egy adott területen szeretne fejlődni. Akár egy medior- vagy senior szakember is. Ebben a világban, ahol a technológia ilyen sebességgel változik, senki sem teheti meg, hogy ne kövesse folyamatosan a változásokat, ne képezze magát. Most, hogy rektor lettem, távolodok a szakmától, de mégis megpróbálok a napomból kiszakítani egy órát, hogy a szakmával foglalkozzam, különben teljesen kiesem a gyakorlatból. Folyamatosan tanulni kell ahhoz, hogy valaki megtartsa a saját tudásszintjét. Régen csak opció volt ez azoknak, akik többre akarták vinni, manapság már létkérdés.

Több cégvezető is mondta mostanában, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem foglalkozik juniorokkal, nincs ideje képezni őket. A munkájukat elvégzi a mesterséges intelligencia, azt csak ellenőriznie kell egy seniornak. Mit látnak ebből, mennyire van még kereslet juniorra? És ha most nem foglalkoznak a cégek a juniorokkal, akkor néhány év múlva honnan lesznek mediorok?

Hibás megközelítésnek, rövidlátó gondolkodásnak tartom egy cég részéről, ha nem alkalmaz juniorokat. Egy juniornak ugyanis nem az informatikai tudást kell megtanítani egy cégnél, hanem a cégkultúrát, a gondolkodásmódot, a csapatmunkát, a különböző kommunikációs skilleket. Ezt nem lehet megspórolni. Aki középtávon gondolkozik, az alkalmaz juniorokat és képzi őket. Az egyetemen mi pedig azon dolgozunk, hogy a végzőseinket ne tudják helyettesíteni mesterséges intelligenciával. Az alkalmazott MI már része a képzésnek, így a hallgatók, amikor juniorként kilépnek a munkaerőpiacra, tudják mi a Copilot, mire képes, és ők mit tudnak ahhoz hozzátenni. Nem hiszem, hogy az ilyen jelentkezőkre ne tartana igényt az IT-piac. Sok pozitív visszajelzéseket kapunk ezzel kapcsolatban az egyetemmel együttműködő cégektől. Nagyon fontos, hogy az egyetemen, főleg az informatikai területen sok cég van jelen, és nemcsak oktatnak, vagy K+F-projektekben vesznek részt, hanem napi szintű visszajelzést adnak arról, merre halad az IT-szakma.

Mit mondanak most a cégek, mit súgnak, milyen képességekre van szükségük? Merre induljon el egy junior, merre fejlessze tovább a tudását egy senior?

Egyrészről egy általános tudásra van minél inkább szükség, nem a specializálódásra. Programnyelvekről nem is érdemes beszélgetni külön, mert úgyis csak a promptot kell tudni jól meghatározni. Üzletileg kell tudni jól érteni a folyamatokat, az üzleti hátteret kell jobban tudni. Egyébként mi is folyamatosan feltesszük magunknak a merre tovább kérdést. Például sokáig kiálltam amellett, hogy a hallgatók tanuljanak natív programozási nyelvet, még akkor is, ha egy kicsit szivatós, mert egy mérnökinformatikusnak tudni kell azt is, mi történik a hardverben. De most már azt látom, hogy van ennél fontosabb. Idén nyáron elfogadtuk az un. mobilitási ablakot, melynek célja, hogy minden hallgató egy fél évet külföldön tanuljon, ismerjen meg egy idegen kultúrát, tanuljon nyelvet, lássa, mi történik a világban. Ezen felül növeltük a gazdasági, kommunikációs ismeretek oktatását. Lehetővé tettük cégeknek, hogy kurzusokat szervezzenek és tartsanak, hogy a hallgatók közvetlenül az iparból is halljanak információkat.

Az október végén induló, VIII. Országos IT Megmérettetés apropóján beszélgetünk. Amikor készültünk a versenyre, annyit kértem a feladatokat íróktól, hogy a kérdések 20 százaléka legyen olyan, amire nem tud válaszolni Copilottal a játékos. Többen tesztelték a saját kérdéseiket, és azt mondták, hogy nem volt könnyű ezt a 20 százalékot tartani, nehéz olyan feladatot találni, amit a Copilot ne tudna megoldani. Ezek szerint félnünk kell a mesterséges intelligenciától?

Ma már egy olyan világban élünk, ahol a nagy nyelvi modellek és az arra épülő megoldások az egyszerűen automatizálható feladatokat könnyebben, gyorsabban elvégzik, mint az ember. Az Alibaba alapítójának van egy tézise. Jack Ma azt mondta, hogy minden, ami sablonosítható, automatizálható, azt a gép előbb vagy utóbb jobban fogja csinálni, mint mi, mert tanulással ez megtanulható. Viszont minden, ami kreatív, ami új, amit elsőként csinálunk meg, azt a gép nehezen tudja elvégezni. Ezért nem hiszek abban, hogy a gép le fogja győzni az embert. Az érzelmet, a kreativitást a gép sosem fogja tudni követni. A mesterséges intelligenciára eszközként kell tekinteni. Nagyon messze vagyunk attól, hogy az MI átvegye a munkánkat!

Egy ismerősöm mesélte, hogy amikor huszonöt éve jelentkezett az egyetemre, azt mondták, ne legyen programozó, mert azt sosem fogják megfizetni. Aztán mégis az egyik legjobban kereső szakmává vált a mérnök-informatikus. Mi lesz tíz év múlva?

Az eszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben, a technológiai fejlődés megállíthatatlan, ehhez pedig szükség van az informatikai tudásra. Úgy gondolom, hogy továbbra is az informatikusok fognak keresni a legjobban, főleg azok, akik vállalkozó szelleműek. Ezért is bátorítom a magyar fiatalokat, hogy vállalkozzanak, álljanak elő minél többen saját termékkel, megoldással, szolgáltatással, céggel, startuppal. Ha elbukik egy projekttel, akkor indítsanak egy másikat. Nekünk pedig támogatni kellene őket, összegyűjteni a startuppereket, hogy lakjanak és dolgozzanak egy épületben, és hassanak egymásra. És nem is a felsőoktatásban kell kezdeni ezt a műszaki érzékenyítést, hanem a közoktatásban. Sőt, egy kollégám mindig azt mondja, hogy már az óvodában! Odavisz LEGO-robotokat és azokat programozza az ovisokkal. A nemrég nyilvánosságra hozott Draghi-jelentés megállapította, hogy a versenyképességben egész Európa messze lemaradt az Egyesült Államoktól és Kínától. Sok kolléga fél a vállalkozástól, inkább a biztosra megy, de ez nem megoldás. Hosszú távon nagyon vissza fog ütni, ha Európa nem vált ritmust.